Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikai dokumentumai

<i>"Itt és most bizonyos mértékig önkényesen, mindenesetre a "leginkább releváns" kritérium figyelembevételére törekedve kerültek kiválasztásra az anyagok."
_{2004.03.22 08:07, Forrás: Birinyi Blanka, ma.hu}

Március 17-én került a sajtó előtt bemutatásra, és azóta a könyvesboltokban is kapható a Stratégiai Védelmi Kutató Központ legújabb kiadványa, amely az EU katonai dimenziójával kapcsolatos dokumentumokat fogja csokorba. A kifejezetten felhasználóbarát, a benne szereplő anyagok mennyisége ellenére is könnyen forgatható kötet diákok, tanárok, újságírók és általában az EU vagy a nemzetközi biztonságpolitika iránt érdeklődök számára egyaránt hasznos referenciamű és tanulságos olvasmány.

Ami a kötetben szereplő dokumentumok válogatási szempontjait illeti, a szerkesztők erről a következőket írták:

"Itt és most bizonyos mértékig önkényesen, mindenesetre a "leginkább releváns" kritérium figyelembevételére törekedve kerültek kiválasztásra az anyagok. Kronológiailag ez azt jelenti, hogy azzal a Maastrichti Szerződéssel kezdődik a kötet, amelyben hivatalosan útjára indult az Unió kül- és biztonságpolitikája, és perspektívaként első ízben szerepelt a közös védelempolitika kialakítása. Tematikailag csak és kizárólag az ESDP-vel foglalkozó dokumentumok szerepelnek, leszámítva a szerződések CFSP-vonatkozású kitételeit, mivel ezek adják meg az általános keretet a "CFSP integráns részét képező" biztonság- és védelempolitika számára. A dokumentumok túlnyomó többsége össz-uniós szinten elfogadott dokumentum, e tekintetben csupán három kivételt tettünk, tartalmi megfontolások miatt.

A st-maloi brit-francia csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat, illetve a tervureni négyes (belga, francia, luxemburgi és német) kezdeményezés ugyanis - más-más okok miatt - olyan mérföldköveket jelentenek, amelyek azután megkerülhetetlen hivatkozási pontként határozták, határozzák meg az EU védelempolitika alakulását. A kötetet záró, a Konvent által kidolgozott Alkotmány-tervezet pedig egyfajta mérlegét adja az ESDP-vel kapcsolatos eddigi reflexióknak, lévén hogy a lehetséges kompromisszumok terén a jelenleg össz-uniós szinten elképzelhető maximumot vázolja fel."

Még mielőtt a fenti idézet alapján azt gondolnánk, hogy közönséges halandó számára értelmezhetetlen dokumentumhalmazról van szó, mindenképpen meg kell említeni, hogy a kötet végén található "Rövidítések jegyzéke" valamennyi, a dokumentumokban felbukkanó rövidítés feloldását tartalmazza. Ebből például az is kiderül (csak hogy még mindig a "Szerkesztői megjegyzések"-ből vett előbbi idézetnél maradjunk), hogy a CFSP a közös kül- és biztonságpolitika, az ESDP pedig az európai biztonság- és védelempolitika. Akinek pedig még ez is meglehetősen nehezen dekódolhatónak tűnik, azt is megnyugtathatjuk.

A dokumentumok közötti eligazodást, az általuk fémjelzett folyamatok jobb megértését Vincze Hajnalka biztonságpolitikai kutató bevezető tanulmánya teszi könnyebbé az olvasó számára.

Abban nem csupán a legfontosabb fogalmak tartalmának magyarázata szerepel, de egy olyan áttekintést is kaphatunk az EU "biztonság- és védelempolitikai dimenziójának" a kialakulásáról, aminek köszönhetően a kötetben szereplő dokumentumokat egy jól követhető fejlődési logikába illeszthetjük.

S hogy miért ajánlható ez a kötet mindenki számára, aki ugyan nem feltétlenül katonai szakértő, de érdeklődik általában az Unió jövője, vagy éppen az EU nemzetközi porondon játszott szerepe iránt? A bevezető tanulmány arra hívja fel a figyelmet (és azt magyarázza példákkal is), hogy a kötet dokumentumainak tárgyát képező biztonság- és védelempolitika "az a pont, ahol az európai "projekt" tartalmának vonatkozásában a legtisztábban érhetők tetten, s a leglátványosabban kereszteződnek egymással a tagállamokat hagyományosan megosztó mély belső ellentmondások".

ChartaPress
424 oldal, 2600 forint

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Az EU terrorizmus-ellenes nekibuzdulása nem az első és nem is az utolsó