Az 56'-os emlékév értékelése - a felkelés az egész nemzet 1956-ja volt

Az 1956-os forradalom emlékévének eseményeit értékelték történészek szerdán a Politikatörténeti Intézet "Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója a tudományban és a közgondolkodásban" című kétnapos konferencia nyitónapján - tájékoztatta Takács Róbert, a szervezet tudományos munkatársa az MTI-t.
_{2007.02.15 07:24, Forrás: MTI}

A konferencia célja, hogy az évforduló kapcsán áttekintse és értékelje a történettudomány tavalyi évi teljesítményét - olvasható a közleményben.

Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója kiemelte: a XX. század számos politikai fordulata a történettudomány munkáját is jelentősen befolyásolta, hiszen a mindenkori elitek rendre legitimációs igénnyel, "megrendelőként" léptek fel vele szemben. Hozzátette: ahhoz, hogy a történettudomány megszabadulhasson attól a veszélytől, hogy a valódi vita helyét önigazoló monológok foglalják el, két kérdésben szakmai konszenzust kell elérni. Egyrészt abban, hogy a felkelés az egész nemzet 1956-ja volt, másrészt pedig abban, hogy az események a világfolyamatokba ágyazottan nyerik el valós kontextusukat - olvasható a közleményben.

Borhi László, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa előadásában a forradalom nemzetközi vonatkozásairól szólva hangsúlyozta: bár az évforduló kapcsán több szó esett az amerikaiak szerepéről, ő a legizgalmasabb kérdésnek továbbra is a szovjet politika október 30-áról 31-ére bekövetkező változását tartja.

Vida István egyetemi tanár a forradalom kezdeti szakaszában kiemelkedő szerepet játszó diákságról megjelent tudományos irodalmat tekintette át. Megállapította, hogy bár egyre jelentősebb a tényfeltáró, dokumentáló munka, a diákság részvételének motívumainak, ideológiájának, céljainak elemző bemutatásával a történelemtudomány még adós maradt.

Eörsi László történész a felkelők szerepének megítélése kapcsán arra mutatott rá, hogy a felkelők meghatározó csoportjait a munkások, ipari tanulók tették ki, de részt vettek a harcokban börtönökből szabadult lumpen elemek is. Ez azonban alapjaiban nem cáfolja, csak árnyalja a "forradalom tisztaságának" mítoszát, mint ahogy a felkelő csoportok tevékenységére nem volt jellemző a "bosszúállás", önbíráskodás sem - tette hozzá.

Tóth Eszter Zsófia, a Politikatörténeti Intézet munkatársa a naplók, memoárok és visszaemlékezések termését áttekintve abban jelölte meg az évforduló egyik jelentős eredményét, hogy középpontba kerültek a hétköznapi történetek: az évforduló "slágere" két akkor tízes éveinek elején járó belvárosi fiú naplója lett - olvasható a közleményben.

A konferencián a nemzetközi kitekintések keretében elemezték az évforduló orosz, német, angolszász, francia, spanyol és olasz tudományos és közéleti "visszhangja" mellett a román, a cseh és a szlovák értékeléseket is. Csütörtökön a konferencia 1956 és a mai magyar közgondolkodás kérdéseinek megvitatásával folytatódik.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

1956 filmen és dokumentumfilmen - Újabb vetítések a retrospektív sorozatban A nemzetközi sajtó is készül az 1956-os megemlékezésre Arnold Schwarzenegger az 1956-os forradalmat méltatta "1956 éles kontúrokkal rajzolta Magyarországot a 20. század erkölcsi térképére"