Szeptember 6-án történt - Szulejmán halála

440 éve, 1566. szeptember 6-án halt meg I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom tizedik szultánja.
_{2006.09.06 06:33, Forrás: wikipedia}

I. Szulejmán (Trabzon, 1494. november 6. - Szigetvár, 1566. szeptember 6.) az Oszmán Birodalom legkiválóbb uralkodója volt. Európában a Nagy, Dicsőséges melléknevet kapta, a muszlim világban pedig az al-Kanuni (=a törvényhozó) melléknevet.

Már apja életében, mint Magnezia kormányzója kitüntette kiváló kormányzó képességét, igazságszeretetét és szigorú erélyét a hanyag és lelkiismeretlen tisztviselőkkel szemben. Mikor 1520-ban trónra lépett, apja politikájával ellentétben nyugatra fordította figyelmét s I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburg-ház nagy hatalmának megtörését tűzte ki politikájának fő céljául. Ezért fordult már 1521-ben a Habsburg-házzal szövetségben álló Magyarország ellen; Szabács, Nándorfehérvár és Zimony elfoglalásával utat nyitott a török fegyvereknek és a török befolyásnak nyugat felé. 1522-ben kiragadta Rodosz szigetét a János-lovagok kezéből és miután 1525 a paviai csata V. Károlyt Nyugat- és Közép-Európa urává tette, Szulejmán ismét Magyarországot támadta meg.

1526. augusztus 29-én Mohácsnál tönkreverte Magyarország hadseregét, és mint győző vonult be Budavárába, s bár az országot ez alkalommal még nem szállta meg állandóan, ennek sorsa ezután az ő kezében volt. I. Ferdinánddal szemben a magyar nemzeti párt által megválasztott kiráyt Szapolyai Jánost védelmébe fogadta s megsegítésére 1529-ben harmadszor vezetett hadat Magyarországra. Hadjárata céljául ezúttal Bécs bevételét tűzte ki, de a Salm Miklós által hősiesen védelmezett várost nem bírta elfoglalni és 40.000 ember elvesztése után október 14-én kénytelen volt az ostromot abbahagyni.

Egy újabb sikertelen hadjárat után 1532-ben, melyet Jurisics Miklós Kőszeg védelmezésével tett emlékezetessé, a szultán figyelmét egy időre a keleti ügyek vették igénybe. Ibrahim nagyvezír 1533-ban a perzsák ellen vívott szerencsés harcok után elfoglalta Ardsis, Achlath, Tebriz és Bagdad városokat s szervezte ezen új hódításokat. 1538-ban ugyan I. Ferdinánd és Szapolyai János a váradi béke értelmbéen kibékültek egymással, de ez a béke nemsokára felbomlott és a töröknek nem ártott.

1541-ben János király halála ismét Magyarországba szólította a szultánt. Ez alkalommal megverte Roggendorfot és csellel kezébe kerítette Budát augusztus 29-én, a Duna és Tisza közét török tartománnyá tette és a kis János Zsigmondot, a tiszántúli vidék és Erdélynek birtokával elégítette ki. Miután a Joachim brandenburgi őrgróf vezérlete alatt rendezett német birodalmi vállalkozás Budavár falai alatt kudarccal véget ért, Szulejmán 1543-ban egy újabb hadjáratban elfoglalta Pécset, Esztergomot és Székesfehérvárt s ilyformán a hódoltság területét Magyarország dunántúli részére is kiterjesztette. Távozása után pedig pasái Visegrádot, Hatvant és Nógrádot is elfoglalták.

1547-ben öt évi fegyverszünetre lépett Ferdinánddal, aki 30.000 arany évi adó fizetésére kötelezte magát, de mikor Ferdinánd 1551-ben Martinuzzi megöletése után Erdélyt birtokába vette, 1552-ben újra megkezdte a háborút, melynek folyamában vezérei a török hódoltság területét újra jelentékenyen növelték. Ebben évben esett el Temesvár (Losonczi), Drégely (Szondy György), Gyarmat, Kékkő, Hollókő, Buják és Szolnok. Eger vára Dobó alatt szerencsésen dacolt a törökkel. 1562. ismét létre jött a béke Magyarországgal, de csak 8 évre.

1566-ban a már 72 éves szultán védencének, János Zsigmond erdélyi fejedelemnek érdekében Miksa király ellen személyesen vezetett hadat és Szigetvárt vette ostrom alá. A Zrínyi Miklós által páratlan hősiességgel védelmezett vár bevételét az agg szultán nem élte meg. 1566. szeptember 6-án az ostromlott vár falai alatt meghalt.

Nemcsak mint hadvezér tűnt ki, de az ő idejében hozott törvények miatt is az egyik legkiválóbb török uralkodó volt. Fejlesztette az ipart, kereskedelmet és földművelést, szigorúan ellenőrizte a hivatalnokokat, s bőkezű volt a tudósok és költők iránt. Családi körében azonban igazi keleti fejedelem volt, zsarnok és kegyetlen. Hogy kedvenc feleségétől Roxelanetól született fiának Szelimnek a trónt biztosítsa, többi feleségétől született gyermekeit mind megölette.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!