Február 3-án történt - a magyar király halála

1116 Február 3-án Székesfehérváron meghalt Könyves Kálmán magyar király, aki 1095-től uralkodott nagybátyja, I. (Szent) László halála után. Királyságuk alatt fejeződött be a korai magyar államszervezet kiépítése.
_{2006.02.03 06:00, Forrás: ezenanapon.hu}

1070 körül született I. Géza magyar király és Zsófia hercegnő gyermekeként. Apja halála után, 1077-től nagybátyja, I. (Szent) László neveltette. Kálmánt egyházi pályára szánta, bátyját, Álmos herceget jelölte ki utódjául. 1095-ben, Szent László halála után azonban a két testvér között trónviszály tört ki, amelynek eredményeként Kálmán került a trónra, aki 1096 tavaszán királlyá koronáztatta magát. Álmos megkapta a dukátust, ahol szinte királyi jogokat gyakorolhatott.

Kálmán az európai uralkodók közül kiemelkedett műveltségével. Hívő keresztényként fogadta 1096 nyarán az I. keresztes hadjárat előőrseit, de amikor rabolni és fosztogatni kezdtek, seregével kiverte őket az országból. 1097-ben elfoglalta Horvátországot, 1098-ban Dalmáciába akart hadjáratot indítani, de erről le kellett mondania Álmos herceg lázadása miatt. A pápasággal baráti viszonyt épített ki, jó volt a kapcsolata a velencei dózséval is.

1099-ben beavatkozott az oroszországi belviszályba Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem oldalán, de a kunoktól és az orosz részfejedelmektől megsemmisítő vereséget szenvedett a serege Przemyslnél. 1099. évi csehországi hadjárata a morva hercegek támogatására szintén kudarccal végződött. 1102-ben horvát királlyá koronáztatta magát Tengerfehérváron (ezt a helységet 1229-ben már elpusztult városként említették), 1105-ben, Közép-Dalmácia elfoglalása után a "Dalmácia és Horvátország király" címet vette fel.

Szövetséget kötött Bizánccal, amely elismerte dalmáciai hódításait. Ennek fejében Könyves Kálmán felajánlotta a császárnak segítségét a normannok elleni harcban. A déli elfoglalt területek kormányzására, hogy hódításait biztosítsa, létrehozta a báni tisztséget. A pápaság ellenállására 1106-ban lemondott az invesztitúra jogáról. A trónöröklés kérdésének rendezésére 1105-ben királlyá koronáztatta fiát, Istvánt. Ismét trónviszály tört ki Álmos herceg ellenállása miatt, akitől 1107-ben elvette a dukátust.

1107-ben III. Boleszlav lengyel fejedelemmel szövetkezve beavatkozott a lengyel belviszályba. 1108 őszén sikeresen visszaverte V. Henrik német király támadását, 1109-ben III. Boleszlav segítségével több csatát is vívott Henrik szövetségese, Szvatopluk cseh fejedelem ellen. 1111 körül megalapította a nyitrai püspökséget. 1115-ben Álmos herceg, aki nem adta fel utódlási terveit, megint összeesküvést szőtt ellene. Erre a végleg türelmét vesztett Kálmán megvakíttatta Bélával és fő híveivel együtt.

Uralkodása idején a központi hatalom megerősödött, a feudális társadalmi viszonyok kiteljesedtek, amelyhez Könyves Kálmán törvényhozó tevékenysége nagymértékben hozzájárult. 1115-ben ismét kiújult az ellentéte a Velencei Köztársasággal, amely Dalmácia jelentős részét elfoglalta. A háború végét Könyves Kálmán már nem érte meg. Székesfehérváron temették el.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Február 2-án történt - Shakira, a "bájos nő" születése Február 1-jén történt - megszületett "Hollywood királya" Január 31-én történt - a tenor születése Január 30-án történt - kezdetét vette az ötödik Téli Olimpia Január 29-én történt - szabadalmaztatták minden autók ősét Január 28-án történt - a Challenger-katasztrófája Január 27-én történt - Wolfgang Amadeus Mozart születése