Firenze - képekben a világ városai, 55. rész

Firenze a közép-olaszországi Toszkána fővárosa, mely az Arno folyó két partján terül el. Lakossága csaknem félmilliós.
_{2006.01.30 08:34, Forrás: evvk}

Firenze - képekben a világ városai, 55. rész képgaléria

_hirdetés

A város gazdaságának meghatározója az idegenforgalom, ami érthető, hisz Firenze a világ egyik művészeti emlékekben leggazdagabb városa. A reneszánsz bölcsőjeként illetve a reneszánsz fővárosaként is szokták nevezni.

A város fénykora szorosan összefonódik a Medici család nevével. Az a három évszázad, míg a Mediciek irányították a várost, a világ művészeti élvonalába emeli. Ekkor élt és alkotott itt az olasz irodalmat megalapozó három író: Petrarca, Boccaccio és Dante, akiknek munkássága a világ reneszánsz irodalmának alapjait teremette meg (mely alapokra tudott később pl. Shakespeare is építkezni). A képzőművészek közül olyan kiemelkedő személyiségek fémjelzik a várost, mint Giotto, Michelangelo, Botticelli, Leonardo da Vinci, Donatello vagy Raffello Santi.

A Medici család bankokat üzemeltett, az ezek által termelt pénz tette lehetővé a művészetkedvelő családnak, hogy városukat folyamatosan szépítsék, a legnagyobb művészeket igénybe véve. Egy-egy munkára gyakran megpályáztatták a művészeket, és szigorú szakmai zsűri döntötte el, hogy ki valósíthatja meg a kívánt alkotást. A bankokon kívül a textilipar és kereskedelem számított a városállam gazdasági húzóerejének. A városban a látnivalók döntő többsége a régi városfalakon belül, egymáshoz viszonylag közel helyezkedik el, ezért városnézésre mindenképp gyalog induljunk!

Az egyházi élet központja a Piazza del Duomo. Itt találjuk a dómot, a Santa Maria del Fiore-t. 1296-ban kezdték az építését egy korábbi templom helyén. A kupola megvalósítására külön pályázatot írtak ki 1417-ben, melyet Brunelleschi nyert meg, s irányításával 1434-ben el is készült. 1436-ban a pápa személyesen szentelte fel Itália akkor legnagyobb templomát.

Méreteivel ma is a világ legnagyobbjai közé tartozik 169 méteres hosszával és 104 méteres szélességével. A főhomlokzat túldíszítettségét csak a XIX. században kapta, de az oldalfalak márványburkolata eredeti. Az oldalkapuk gyönyörű kiképzése miatt érdemes kívülről is körbejárni az épületet. Ha belül is körülnéztél érdemes felmenni a kupolába, és körültekinteni a városra.

A korabeli itáliai szokásoknak megfelelően a templomtól külön épült keresztelőkápolna és harangtorony. A Keresztelő Szent János kápolna valószínűleg a legrégebbi épület Firenzében. Mai formáját egy V. századi templom átalakításával nyerte a XI-XIII. század folyamán. Világhírét három bronzkapujának köszönheti. A Campanile (vagyis harangtorony) 1334. és 1359. között épült Giotto tervei alapján. A gótikus harangtorony magassága 84,7 méter.

A politikai élet központja már a Medici-korban a Piazza della Signora volt, és az még ma is. Itt áll a Palazzo Vecchio, a város leghíresebb palotája. 1298-ban kezdték építeni gótikus stílusban, de építése - és főleg díszítése - évszázadokig eltartott. A középkor óta városházaként működik. Az erődszerű építmény aszimmetrikusan elhelyezett tornya 94 méter magas. A bejárat bal oldalán van Michelangelo Dávidjának másolata.

Közvetlen a városháza mellett találjuk az Uffizi-palotát, mely a világ egyik leghíresebb képtárának ad otthont. Az itáliai reneszánsz festészet legnagyobb tárháza ez, ahol találkozhatunk Giotto, Fra Angelico, Botticelli, Verrocchio, Leonardo, Andrea del Satro, Michelangelo, Raffello, Tiziano, Caravaggio és Tintoretto festményeivel. A flamand és németalföldi festők közül Dürer, Rubens, Rembrant és Holbein képviselteti magát.

Az Uffizi-képtárból kijőve érdemes ellátogatni az Arno túlsó partjára. Ehhez a Ponte Vecchion érdemes átkelni, mely Itália leghíresebb hídja. Érdekessége a hídon lévő sok apró házacska. Eredetileg hentesek dolgoztak itt, akik a hulladékot egyből a folyóba dobták, őket váltották később az ötvösök, akik a mai napig uralják a hidat...

A Ponte Vecchio túlsó partján áll a Pitti Palota, Firenze legnagyobb palotája. 1440-ben kezdték építeni, többszöri bővítés után a XIX. században nyerte el mai formáját. Három nagy múzeumot fogad magába: a Pitti Galériát (az egykori Mediciek magángyűjteménye), az ezüsttárgyak gyűjteményét és a Modern Képtárat. Meg lehet tekinteni a volt királyi lakosztályt és az Állami Hintómúzeumot.