Helsinki - képekben a világ városai, 51. rész

Helsinki Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Az európai kontinens legészakibb fővárosa. Helsinki városát 559 330 ember lakja, a fővárosi régióban 976 222 fő élt 2004-ben.
_{2005.12.23 06:34, Forrás: wikipedia}

Helsinki - képekben a világ városai, 51. rész képgaléria

_hirdetés

Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális hansa várost, Tallinnt ellensúlyozandó. 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának. A városalapítás nem volt túl sikeres, a kis városkát sokáig szegénység, betegségek és harcok súlytották. Ráadásul, amikor a Svéd Királyság elfoglalta észak-kelet Észtországot Tallinnal együtt, már nem is volt érdekelt egy újabb város felvirágoztatásában a közelben. Helsinki, mint egy elfeledett kis falu sorvadozott sokáig.

1643-ban a város a jelenlegi (a mai Kruununhaka kerület) helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. A Balti régió kereskedelme azonban továbbra is elkerülte.

A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt azonban Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost, 1748-ban végül a svédek elkezdtek építeni egy erődöt a Helsinki elötti tengerrészen. Az erőd-sziget Suomenlinna, "az észak Gibraltára" építése javított a város megítélésén, de Helsinki egészen a Finn háború végéig, 1809-ig nem kezdett fejlődni. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget. 1812-ben a svéd befolyást csökkentendő, I. Alexander orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.

Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ban Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.

Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A függetlenség kikiáltását polgárháború követte, a kormánynak menekülnie kellett a fővárosból. 1918 májusában a C.G.E. Mannerheim tábornok vezette kormánycsapatok győzedelmeskedtek.

A II. világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsésen kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, melyet a II. vh alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.

A következő időszakban Helsinki gyors ütemben fejlődött. Az 1970-es években a Helsinki régió lakosainak száma megháromszorozódott, így 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban feljődő települése lett.

Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), mely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között.