Jézus meztelen - interjú Nemere Istvánnal

Pár hete adta ki Interjú Jézus Krisztussal c. könyvét Nemere István és társszerzője Vincze Attila Tamás. Az íróval a könyv kapcsán készített interjút munkatársunk.
_{2005.12.13 16:11, Forrás: Kádár Ildikó, ma.hu}

_hirdetés

Önnek már több írása is megjelent hasonló témában, konkrétan Jézusról is írt már. Akkor mégis miért van szükség egy újabb Jézust idéző könyvre? Szükség van rá egyáltalán?

Természetesen szükség volt és van újabb Jézusról írott könyvekre. Nehéz is lenne elképzelni, hogy a világon a szerzők összebeszélnek és egy bizonyos naptól kezdve nem írnak könyvet Jézusról avagy bárki másról, bármilyen más témáról. Ha valaki úgy érzi, újat tud mondani, akkor mondja ki, írja le bátran. Társszerzőmmel, Vincze Attilával együtt úgy éreztük, most valami olyasmit találtunk ki, amit mások még nem.

És mi az, amit találtak? Tényleg annyira más ez az új kötet az eddigi, Nemere István által írt könyvekhez képest?

Nagyon más az eddigiekhez képest. Csak azon csodálkozom, hogy eltelt közel kétezer esztendő és még senkinek sem jutott eszébe, hogy Jézussal "interjút készítsen". Vagyis feltegye neki azokat a kérdéseket, amelyekre a válaszok már ott vannak készen a Bibliában. Ilyent sem én, sem más nem írt eddig, így hát azt is mondhatnám nagy büszkén, hogy ez egy "világszám", egy világ-újdonság. Amihez lám, elsőként a magyar olvasók jutottak.

Mi a célja ennek a könyvnek? Úgy gondolják, hogy az emberek, túl nehéz és vaskos olvasmánynak tartják a Bibliát, ahhoz, hogy maguk keressék ki a mindennap felmerülő kérdésekre a válaszokat?

Az "Interjú Jézus Krisztussal" könyv célja nem a "vaskos és nehéz" Biblia kiváltása, helyettesítése. Erről szó sincs. Tanulságos olvasmány az a nagy könyv, nem véletlenül olyan népszerű. De a legtöbb emberben, még a keresztényekben sem merül fel nap mint nap, hogy a Bibliából merítsenek választ a napi kérdéseikre. Mi olyan kérdéseket tettünk fel, amelyekre adott válaszok mindenkihez szólhatnak.

Önök szerint mennyire aktuálisak Jézus válaszai napjainkban?

Jézus válaszai napjainkban is lehetnek aktuálisak, hiszen a témák, amelyekben ő megnyilatkozott, részben időkön felüliek. Ezek ma is fogódzót adhatnak bárkinek, aki valamiféle hit és/vagy erkölcs útján akar járni.

Melyek a legérdekesebb ellentmondások, melyeket Jézus gondolatai közt felleltek? Mert hogy ilyenekre utaltak a könyv bevezetőjében és utószavában.

Érdekes ellentmondás például az, ami Jézus egykori akarata és a mai egyházak, elsősorban persze a gigantikus méretűre duzzadt katolikus Egyház között fennáll. Nem mi vettük észre elsőnek, hogy Jézus egyáltalán nem akart semmiféle egyházi szervezetet, nem akart papokat, szentélyek hálózatát, püspökségeket, érsekeket, prímásokat, bíborosokat és nyilván pápákat sem. Most mégis, részben az ő tetteire is emlékezve fennáll egy hatalmas szervezet. Ez a világ legrégibb ismert, folyamatosan létező intézménye, ugyanakkor bár általában jobboldalinak tartja magát, mégis a legkozmopolitább szervezet, amely valaha is létezett.

A másik, szerintünk fontos ellentmondás Jézus szavaiban rejlik: bizony ugyanarról a témáról egyszer ezt mondja, másszor meg annak is az ellenkezőjét. Az az ember, aki azt prédikálja, hogy tiszteljük szüleinket, még a saját anyjának sem adja meg a tiszteletet, sőt bántó hangon, mondhatni nyeglén és tiszteletlenül nyilatkozik nemcsak anyjáról, de egész családjáról is.

Hogyan viszonyul Ön Istenhez, a vallásokhoz?

Azt szoktam mondani és írni, hogy "95 százalékos ateista vagyok", ami azonban a valóságban egyre fogyó százalékot, arányt jelent. Lehet, még egy-két év és elérem a 99 százalékot, netán a százat is Az Isten választása a könnyebbik út, mindenben. A világ keletkezése, a természet működése, a kozmosz törvényei stb. témákban mindig egyszerűbb azt mondani: egy isten teremtette, ő igazgatja, az ő akaratát követve mennek a dolgok. Aki filozófikusabb alkat, sőt egyáltalán, gondolkodó ember, az ne menjen ezen a könnyebb úton.

Ahhoz képest, hogy Nemere úr, nem tartja magát vallásos embernek, elég sokat foglalkozik Jézussal, az egyházzal, vallással. Miért?

Szerintem egyáltalán nem úgy van, vagy nem úgy kellene lennie, hogy csak azok foglalkozzanak vallásos dolgokkal, akik maguk is vallásosak. Éppen ellenkezőleg, a nem-vallásosak sokszor egészen friss gondolatokat hozhatnak bele ebbe a sokszor áporodott közegbe, hiszen ők máshonnan, másképpen nézik a dolgokat.

Mit gondol arról, hogy manapság egyre többen fordítanak hátat az egyházaknak, mi lehet ennek az oka?

Amiért az emberek elfordulnak az egyházaktól, annak egyik okát éppen az imént említettem. Gondoljunk csak bele a jól kitapintható folyamatba: kétezer, de még ezer évvel ezelőtt is egyszerűen mindenki vallásos volt. Nem volt olyan ember, aki ne hitt volna istenekben, vagy legalább egyben. Aztán teltek az évszázadok és mindinkább elszaporodtak az ateisták, a nem-hívők. Ma például Magyarországon ott tartunk, hogy az igazán anonim közvéleménykutatások során rendre az derül ki: a magyar lakosságnak olykor több mint a nyolcvan százaléka egyáltalán nem vallásos!

Az igazi, deklaráltan és tudatosan ateista "kemény mag" százalékos aránya persze ennél jóval kisebb, de azért ők is vannak legalább 25-30 százaléknyian, ha nem többen. Az emberek nem véletlenül fordítanak hátat az egyházaknak - egyszerűen jól tudják, hogy ez az uralkodó tendencia bennük is, nemcsak a külvilágban. A világ a vallásosság felől a vallástalanság felé halad, és ez egy természetes pszichés és társadalmi folyamat. Ma abszurdnak tűnik, de eljön majd az idő, amikor majdnem mindenki vallástalan lesz. A száz százalékot talán nem fogják elérni, mert az emberekben elég sok irracionális vágy él, nagyon sokan szeretnek hinni valamiben, valakiben és ők még évszázadok múlva is közöttünk lesznek.

Ön szerint, könnyebb azoknak, akik hisznek Jézusban emberfeletti voltában?

Persze, hogy könnyebb azoknak, akik hisznek. Ahogy az előbb említettem, hogy az istenhívők a könnyebbik utat választják és ezzel sok gondtól megmenekülnek, nem úgy mint azok, akiknek jogos kétségeik vannak. Akik hiszik, hogy Jézus inkább volt isten mint ember, azok számára a világ egyszerűbb, szabályai könnyebbek. Más kérdés, hogy legtöbbjük egyáltalán nem követi Jézus tanításait és nem azok szerint él. Hitük tehát ha nem is hamis, de legalábbis "részleges". Finomabban szólva: eklektikus. Csak azt választják ki belőle maguknak, ami kényelmes, ami nem zavarja őket a mindennapos életben, ami tetszik, akkor is, ha nem teljesen értik-érzik.

Milyen üzenetet közvetít az Interjú Jézus Krisztussal?

Az "Interjú Jézus Krisztussal" többek között azt üzeni egyfelől, hogy egyes mai kérdésekre már kétezer éve megvan a válasz, legfeljebb azt kevesen ismerik. De azt is közvetítheti ez a könyv, hogy Jézus is esendő ember volt, akit elragadtak indulatai, aki sokszor hiábavalónak érezte egész küldetését, akinek sokszor igencsak elege volt kora embereiből, azokból, akik nem értették meg őt. Ha ma jönne közénk, ugyanaz lenne a sorsa, mint ami anno volt, ebben biztos vagyok.

Önök szerint, hogyan fogadja majd a közönség a könyvet? Bizonyára felkészültek a kritikákra is.

A közönség keveset tud a könyvről. Ennek több oka van. Az egyik: 2005-ben Magyarországon még olyan időket élünk, hogy előzőleg számos könyvkiadó elutasította a mű kiadását - féltek az Egyháztól, és ez is jelent valamit, különben pedig ezt a félelmet nem először tapasztalom. Ezért mi magunk voltunk kénytelenek kiadni az "Interjút" saját költségen, ezért kis példányszámban. Nem is emlékszem, volt-e valaha Nemere-könyv, amely ilyen kevés példányban került a piacra. Ám ha kell, persze újra nyomatunk. Ami a fogadtatást illeti - már tudom, hogy az Egyház milyen taktikát választott ezúttal: nem reagál. Igyekeznek agyonhallgatni a könyvet még azon potenciális olvasók előtt is, akiket pedig a dolog nagyon érdekelne és akiknek sokat használna is, ha elolvasnák. Úgy hívőkre, mint nem-hívőkre célzok most.

Ha már témánál vagyunk, kiknek szánják ezt a könyvet?

Ezt a könyvet mi éppen a kételkedőknek szánjuk. Magyarországon ezek igen sokan vannak, és ha a könyv megjelenik külföldön is, hát kiderülhet, hogy ott is sok olvasója lesz.

Mik a további tervek a jövőt illetően?

A további tervek? Hát dolgozunk tovább, külön-külön egyelőre, merthogy közös könyvet még nem tervezünk. Ha csak azt a kötetet nem tekintem annak, amit Vincze Attila Tamás rólam fog írni. Tizenhét évvel ezelőtt jelent meg utoljára Nemere-életrajz és magam is jól tudom: az, ami az interneten (www.nemere.hu) olvasható, messze nem elégíti ki a hűséges olvasókat. Hát gondoskodunk róla, hogy legyen egy kötet, mely pótolja a hiányt.