New York - képekben a világ városai, 5. rész

New York. Ezt a nevet ma már szinte a világ minden táján ismerik. De vajon hogyan kezdődött a város legendákkal, katasztrófákkal és jeles eseményekkel tarkított történelme?
_{2005.10.12 06:31, Forrás: Sárosy Rita - ma.hu, Fotók: aviewoncitie}

New York - Képekben a világ városai, 5. rész képgaléria

_hirdetés

A mai New York, hivatalos nevén New York City területén az első európai telepesek megjelenése előtt több indián törzs élt. Az első Öreg Kontinensről jött bevándorló Giovanni da Verrazzano 1524-ben érkezett a majdani New York partjaihoz. A szép új élet, a gazdagság vagy akár csupán a kaland reményében otthonát hátrahagyva hajóra szállt és meg sem állt Amerika keleti partjaiig. Nagy többségben angolok, franciák és hollandok követték példáját.

New York történelme meglepő módon nem egy angol, hanem egy holland telepes csoporttal kezdődött. Akkoriban egy indián törzs, nevezetesen a canarsik éltek a mai Brooklyn területén. A hollandok hamar felismerték ezen föld stratégiai jelentőségét, és megpróbálták békés módon átvenni a hatalmat fölötte. A legenda szerint az indiánokat mindössze 24 dollárral (60 gulden) sikerült lekenyerezni a mai amerikaiak őseinek, de a tudósok szerint a valóság nem ilyen egyszerű. Feltevések szerint a hollandok több mint 2400 dollárnyi ingóságot ajánlottak fel, például fémeket, fegyvereket, késeket és színes gyapjút. Mivel így csupán a canarsik területét kaparintották meg, tovább fájt a foguk a Weckquaesgeek indián törzs földjére, azaz a mai Manhattanre. A jó diplomáciai kapcsolatnak köszönhetően sikerült rávenni a canarsikat, hogy kisebb fizetségért irtsák ki a másik törzset, így újabb területekre tehettek szert. 1626-ban Manhattan már jelentős holland szőrmeipari központnak számított. Ekkor alapították meg Új-Amszterdam néven az első telepes várost, a gyarmatot pedig Új-Hollandiának nevezték el.

Természetesen az angolok is szemet vetettek az igen fontos kereskedelmi gócponttá növekedett Új-Amszterdamra. Titkon szervezkedni kezdtek a franciákkal. A kereszténység terjesztésének fejében megegyeztek, hogy Franciaország bármikor segít nekik a hollandok elleni háborúban. A vallási üldözött hugenották által benépesített területet szinte harc nélkül foglalták el az angolok, ugyanis új Amszterdam utolsó kormányzója, Petrus Stuyvesant 1667 szeptember 7-én letette a fegyvert. Az angolok nem csupán Új-Amszterdamot, hanem New Jerseyt és Delawaret is elfoglalták. Ezzel a hollandok elveszítették amerikai gyarmataikat.

A bredai egyezmény értelmében 1664. október 4-én a település (ekkora már királyi birtok) első embere Jakab yorki herceg, II. Jakab néven a város uralkodója lett. Tiszteletére nevezték át New Yorkra a várost és a gyarmatot is.

Az amerikai függetlenségi háborúban is jelentős szerepet játszott város. A harcok során szinte teljesen leégett, de a későbbi első elnököt, George Washingtont is az akkori fővárosban iktatták be. Az USA fővárosa volt egészen 1790-ig, és itt ülésezett a Kontinentális Kongresszus is.

A híres négyzetrácsos úthálózat is a bevándorlóknak köszönhető. Európában ugyanis a XIX. Századra nagy "divatja" volt az Újvilágnak. Annyian érkeztek New Yorkba, hogy tervet kellet készíteni a város bővítésére. Ez volt az 1811-ben kiadott Commissioners' Plan. Ennek alapján a 14. utcától a sziget déli csücskéig négyzetrácsosan kialakított utcákat hoztak létre, és elkészítettek egy csatornát is, amelynek segítségével könnyebben megközelíthetővé vált a kikötő a középnyugati agrárvidékek felől. 1835-re New York az USA legnagyobb városává nőtte ki magát.

A polgárháborút követően a város az USA kapujává vált. Sokan mondták akkoriban, hogy New York az Újvilágba érkező milliók első megállója. 1886-tól már azokat a bizonyos milliókat a mára már egész Amerika jelképévé vált Szabadság szobor fogadta.

Később a városhoz csatolták Bronxot és még három környező települést, és ezzel létrejöhetett Nagy New York.

A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrótársaság, az Interborough Rapid Transit 1904-ben jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.

Természetesen rengeteg pusztulás, pusztítás és katasztrófa is hozzátartozik a Nagy Alma történelméhez. Számos bevándorlókat szállító hajó katasztrófájáról számolnak be a krónikák. Például 1904-ben, amikor több mint ezer német bevándorló lelte halálát az East Riveren.

A legutóbbi, egész világot megrázó katasztrófát a város négy évvel ezelőtt szenvedte el. A 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadás közel háromezer áldozatot követelt. A területen 2008-ra tervezik felépíteni a világ legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony). A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban (évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül).