Halloween - A sötétség bálja

A Halloween manapság a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én. A töklámpás lett az idők folyamán a Halloween legfontosabb jelképe.
_{2007.10.31 10:01, Forrás: helowin.gportal.hu}

_hirdetés

A leginkább groteszk jelmezeiről és morbid tréfáiról ismert ünnep valójában hármas gyökerű: kettő a kereszténység előtti időkből, egy pedig a római katolikus tradícióból táplálkozik.

A keresztények érkezését megelőző korban Írország és Skócia a druidák (a kelta papok) vezetésével ünnepelte meg a kelta naptári év utolsó napját. A druidák szerint ezen a napon került a föld a legszorosabb kapcsolatba a szellemvilággal. Október 31-e a halottak napja, illetve egyfajta szüreti felvonulás funkcióját töltötte be. Töknek vagy nagyobb répának a belsejét vájták ki, rémisztő arcot faragtak belőle, a belsejébe pedig égő gyertyát, fáklyát helyeztek, s ezzel járták körbe a falut. A töklámpások kettős célt szolgáltak: egyrészt ezzel tartották távol, illetve űzték el a faluban pusztító, a termést tönkretevő gonosz szellemeket, másrészt pedig ezzel világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.

A Halloween eredetének másik szála szintén a pogány kultúrában gyökerezik. A középkori boszorkányok különféle ünnepeinek egyike az úgynevezett "boszorkány-szombat" vagy "fekete-szombat" (Black Sabbath) volt, ami október 31-ére esett. A mai kor Halloween-partijainak legtöbb kelléke, például a fekete macska, a söprűnyél, a mágikus varázsigék ennek a fekete-szombatnak a termékei.

A harmadik gyökér az a katolikus tradíció, melynek értelmében minden szent kapott egy napot, amikor őt tisztelték. Mivel azonban egyszerűen elfogytak a napok, ki kellett jelölni egyet azoknak, akik kimaradtak: ez lett a mindenszentek napja, ami a nyolcadik századtól kezdve november elsejére esett. A mindenszentek napját megelőző estén tartott ünnepséget hívták All Hallow Eennek (minden szentek estéje): ebből származik a Halloween elnevezés.

A "trick or treat" (kb. "megvendégelsz vagy megnézheted magad") hagyománya a gonosz szellemek kiengesztelésével függ össze. A nekik felajánlott finomságokkal próbálták elkerülni a gonosz szellem pusztítását. A kivágott töklámpás annak a gonosz szellemnek az arcát jelképezi, aki a lápos, mocsaras vidékeken csalogatja fényével az eltévedt utast.

A Halloween napjainkra azzá az éjszakává vált, amikor büntetés nélkül mindenféle "pajkos" dolgot meg lehet csinálni. A különösen az Egyesült Államokban népszerű ünnep alkalmával az emberek - főleg a gyerekek - jelmezbe bújnak, arcukat kimaszkírozzák vagy álarcot öltenek, és úgy tesznek, mintha maguk is boszorkányok vagy kísértetek lennének.

A féktelen dáridók gyakran tragédiákkal végződnek. Svédországban az idei Halloween-mulatságnak az ország történelmének legtöbb halálos áldozattal járó tűzesete vetett véget. A tragédia Göteborgban történt egy diszkóban: a 100-150 fő befogadására alkalmas terembe mintegy négyszázan zsúfolódtak be. A tűz rendkívül hirtelen ütött ki: egy túlélő elmondása alapján a mennyezeten keletkezett, ezért lezuhantak a lámpák és a hangfalak. Mindenki pánikszerűen menekülni kezdett, a vészkijáratot azonban eltorlaszolták a lángok. A menekülés egyedüli útja két szűk ajtó volt. A zömében 13-18 év közötti fiatalok egymást agyontaposva igyekeztek kijutni az égő pokolból. Volt aki kiugrott a második emeleti ablakból, s így pont a menekülés okozta a halálát. A legtöbben megfulladtak, vagy a felismerhetetlenségig megégtek a tűzben.

Igaz ugyan, hogy nem minden Halloween napi mulatság végződik halállal, ám számos veszélyt rejt. A gyerekek előszeretettel viselnek különféle maszkokat, amelyek gyúlékony anyagból készülnek. A "trick or treat" szintén nem veszélytelen. Ennek során ugyanis szülői felügyelet nélkül a gyerekek édességet (treat) kérve idegen házakhoz kopognak be: amennyiben nem kapnak, úgy a ház lakója valamiféle "szokatlan" dologra számíthat (trick). Idén New Yorkban szögekkel preparált cukorsüvegeket, Oklahomában pedig "különös" tablettával töltött rágógumit kapott több gyerek.