Nemzetközi fesztivállal ünnepelnek!

Harmincöt éves Újvidék magyar színháza!

Bombasikerrel, Örkény István Macskajátékával kezdte működését 1974. január 27-én a csak magyar nyelven játszó Újvidéki Színház, s most nemzetközi fesztivállal ünnepli fennállásának 35. évfordulóját.

_{2009.02.05 17:00}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Ínyencfalatoknak örülhetnek a színházat szerető vajdaságiak. A megemlékezést a békéscsabai Fiatal Színházművészeti Tanház színészhallgatói kezdték színpadi mozgásimprovizációról szóló vizsgájukkal.

Előadásukat a szabadkai Népszínház, az ugyancsak szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a budapesti Stúdió "K", s a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház fellépése követte.

Az előadásokra megtelt a nagy színházterem, amely 244 személy befogadására alkalmas. Ezen kívül - mint László Sándor igazgató elmondta - van még egy játszóhely, a mozgatható széksorokkal rendelkező kis terem, amely akár 100 nézőt is fogadhat.

_Mizantróp

A nézőtér szűkössége csak viszonylagos, mivel a Szerbiában élő magyarok száma 200 és 300 ezer közé tehető. Ez a nagyobb magyarországi városnak megfelelő népesség pedig három magyar színház előadásait nézheti: az újvidékién kívül a mindennap játszó, félig magyar, félig szerb szabadkai Népszínházét, s az ugyancsak szabadkai, kizárólag magyar nyelvű Kosztolányi Dezső Színházét.

A mintegy 15 ezer magyar lakta Újvidék magyar színházának különleges helyzetét részben az adja, hogy a Vajdaság központjában működik, s a szórványban élők számára is elérhető. Huszonnégy fős társulata - ebből 16 színész - havonta 12-15 előadást tart, s igyekszik úgy összeállítani a műsorát, hogy klasszikus és modern, prózai és zenés darab is legyen benne.

A most futó programban például Moliére Mizantrópja, Garcia Lorcától a Bernarda Alba háza, Heinrich von Kleist Homburg hercege című drámája, egy hagyományos kabaré, s Richard O'Brian Rocky Horror Show-ja szerepel. Nem mindig volt így. László Sándor szerint kamara jellegű színházként indultak, amelynek alapító okiratában a "kísérletezés" nagyon fontos kifejezés volt.

Hosszú éveken keresztül "fesztiválszínházként" emlegették őket, rosszindulatúak pedig úgy, hogy "közönség nélküli színház". Az elmúlt 8-10 évben következett be a változás, amelynek eredményeként az Újvidék egyik főutcáján lévő, jelentéktelen épületben működő színházban ma ugyanúgy megfér Samuel Beckett Godot-ra várva című műve és a hozzá hasonló abszurd, mint egy Ábrahám Pál zenéjére épülő operett.

Ahhoz, hogy előadhassák őket, az újvidéki önkormányzattól kapott költségvetés a garancia. László Sándornak - mint minden színidirektornak - természetesen kevesebb a pénze, mint szeretné, de szerinte tisztességes ellátást kapnak. Erre az évre például - kizárólag produkciós költségként - 14 millió dinárt (mintegy 43 millió forintot). "Régebben előfordult, hogy az összeg 20 millió volt, de ha ügyesek, kreatívak vagyunk, tudunk működni" - mondta az igazgató.

Működési tér pedig bőven van. Az újvidékiek az otthoni előadásokon túl rendszeresen fellépnek a magyarok lakta nagyobb vajdasági városokban - Zentán, Szabadkán, Magyarkanizsán, Topolyán -, s különösen szívükön viselik a szórványban élő magyarok közti tájolást.

Azt, hogy olyan - főleg a Bánát déli részén, Belgrád környékén lévő - településekre is elmenjenek, ahol esetleg 20-30 éve nem láttak magyar színházat. A tavalyi év ebből a szempontból különösen sikeres volt, mert a vajdasági művelődési titkárság (minisztérium) támogatásával mind a három magyar színház 13 helyre tudott eljutni.

A színházigazgató szavaiból ítélve szó sincs semmilyen végvári, "halálra ítélten is utolsó csepp vérünkig védjük a magyar kultúrát!" helyzetről. Az Újvidéki Színháznak nagyon élénk kapcsolatai vannak a magyar színházi élettel.

Évek óta minden zenés produkciójukat Nagy Viktor, a győri színház igazgatója állítja színpadra, nemrég alkotott náluk Tóth András - akit László Sándor nagyon tehetséges fiatalnak tart -, de rendezett már Újvidéken Babarczy László, Halasi Imre, Székely Gábor és Zsótér Sándor is.

Szívesen látott, visszatérő vendég az erdélyi Tompa Gábor. Néha a társulat felkerekedik: decemberben a pécsi Nemzeti Színházban játszott, márciusban visszatér a Pécsi Harmadik Színházba, s egy győri vendégszereplés is vár rá tavasszal. A műsorválasztás terén a színház olykor a bőség zavarával küzd, ugyanis nyolc év óta minden szeptemberben, a magyar dráma napján megrendezi a vajdasági magyar drámaíró versenyt.

Erre három személyt hív meg; nem feltétlenül hivatásos írót - van, hogy színész, rendező akad közöttük. Az alkotók egy napot kapnak egyfelvonásos művük megalkotására, amelyet másnap három rendező három csapattal elkészít, rá egy napra pedig egymás után elő is adják őket. Aki győz, azt felkérik egy egészestés darab megírására.

Így mutatták be Verebes Ernőtől a Teremtő hadjáratot, Virág Gábor Hamlet halott című darabját, a 35. évforduló előtt pár nappal pedig Gyarmati Katalin Hét nap a világ című művét - összegezte László Sándor színházigazgató.