12. századi Facebookként is értelmezhető

Középkori Facebook Kambodzsából

Egy amatőr régész szerint egy kambodzsai hindu templomban látható 1786 nőszobor a "12. századi Facebookként" is értelmezhető.

_{2010.09.10 14:45}_mult-kor.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

„Nem készültem fel a látványra. Az emberi motívumok kerítettek hatalmukba, ezért úgy döntöttem, meg szeretném tudni, hogy kik voltak ők. Az egyik idegenvezető ott akkor azt mondta, hogy a királyt szolgálták, miután az a mennyekbe ment” – mondta el a The Independentnek a floridai Kent Davis, aki egy magánlátogatást követően a kilencvenes években újra Délkelet-Ázsiába utazott, hogy megfejtse a titokzatos szobrok rejtélyét.

Davis hazatérése után megdöbbenve tapasztalta, hogy semmilyen releváns írásos forrás nem lelhető fel a faragványokkal kapcsolatban. Ezen felháborodva az amatőr régész úgy döntött, maga ered a szoborcsoport titkainak nyomába, amely végül öt hosszú évet vett igénybe.

A michigani egyetem szakértői siettek Davis segítségére, akik a női alakok (devata) arcainak digitális feltérképezését végezték el.

A csapat az eredményekről a motívumok felismerését vizsgáló nemzetközi konferencián számolt be Isztambulban; a számítógépes szakemberek nyolc különböző arctípust azonosítottak be, amelyek szerintük a khmer birodalom népeit ábrázolhatták.

_{1786 nő szobor}

A DatAsia nevű folyóiratban publikált kutatás további kérdéseket vet fel, amelyek megválaszolása további régészeti és számítógépes kutatásokat igényelnek.

"Majdnem 1800 alak van itt" - mondta Davis, aki most 65 különböző karaktert próbál felhasználni, hogy az arcokat egy adatbázisba gyűjtse össze.

"Ez a 12. század Facebookja. Ez volt a legnagyobb khmer templom, s egyben ez lehetett a legfontosabb is. Nagyon sok fontos műkincs található itt, ezért a nőalakok is különleges értéket képviselhettek a királyságban" - tette hozzá.

Davist leginkább az ösztönözte a kutatás folytatására, hogy megválaszolja azt az önmagát régóta foglalkoztató kérdést, vajon Angkornál miért csak néhány férfialak található. "Betölthettek-e ezek a nők különböző hivatásokat a khmer birodalomban? Lehettek tudósok, esetleg mezőgazdászok? Úgy gondolom, hogy ők voltak a legfontosabb női szereplők a birodalomban" - töprengett a kutató. Peter Sharrock, a London's School of African and Oriental Studies délkelet-ázsiai szakértője a következőket nyilatkozta:

"Kevéssé ismerjük a női szobrok keletkezésének körülményeit, de tudjuk, hogy fontos szerepük volt a templomok díszítésében - ez azt jelenti, hogy kitüntetett helyen álltak az ősi khmerek hiedelmében és rituális szokásaikban. Matriarchális örökösödési rend volt érvényben, a nők írástudók voltak, és nagy hatalom összpontosul a kezükben.

Sokuk hercegnő volt, a királyok pedig általában egy-egy női ősre vezették vissza családjukat. A khmerek Pradzsnaparamita istennőt tisztelték, akinek kultuszára Ázsiában szinte mindenhol találunk valamilyen emléket."

Trude Jacobson, a queenslandi egyetem professzora szerint az ábrázolások egy a természetfeletti világhoz kötődő ikonográfia részét alkotják.

„A bejárat valamelyik oldalán elhelyezkedő devaták döntötték el, hogy ki léphet az evilágból a túlvilágba” – fejtette ki a kutató.

„A repülő vagy táncoló alakok a csatatéren elhalálozott emberek lelkeit kalauzolták a mennyekbe. Semmi kétség nem lehet afelől, hogy ezek a motívumok a királyi család tagjait ábrázolják” – tette hozzá.

Az Angkor Vatnál található templomokat a négyszáz évig fennálló khmer birodalom idején, a 12. században építették. A csak a 19. században felfedezett, évente tízmillió turistát vonzó épületegyüttes a brutális, maoista vörös khmerek uralma miatt sokáig rejtve maradt a nyugatról érkező látogatók előtt.

Maga Angkor Vat a leghíresebb és legjobban őrzött terület, a templom Suryavarman király uralkodása alatt, Visnu tiszteletére épült, s ma már Kambodzsa nemzeti szimbólumának számít.