A keselyűktől is megvédik őket

A gólya az Állatkertbe ment: három "trónörökös" a koronásdarvaknál

A gorillák, orangutánok, langurok, mangábék, makik, zsiráfok, szurikáták, hóbaglyok és több más állat után a koronásdarvaknál is szaporulat volt a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

_{2010.07.29 10:06}_{ma.hu/fotó: MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az Afrikában őshonos gázlómadarak a Kisszikla oldalában kialakított röpdében láthatóak több más madárfajjal, egyebek mellett egy fakókeselyűvel együtt.

Három fiókával gyarapodott a szürkenyakú koronásdarvak (Balearica regulorum gibbericeps) közössége a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A „trónörökösök” július 20-án keltek ki a tojásból, és mostanra már a közönség is jól láthatja őket. Röpdéjükön több más fajjal, egyebek mellett különféle récékkel, valamint egy fakókeselyűvel is osztoznak. A koronásdarvak azonban gondos szülők, a túlzottan kíváncsi lakótársakat határozott fellépéssel tartják távol a fiókáiktól. A felnőtt koronásdarvak karcsú testalkatúak, a fejük búbján pedig aranyszínű tollkoronát viselnek. A fiókák azonban ebben a korban még csak nem is hasonlítanak szüleikre. Tollazatuk pihés, vörösesbarna, illetve zsömleszínű, és karcsú lábak helyett tömzsi lábacskákon szaladgálnak.

A nemüket sem lehet még megállapítani, így természetesen nevet sem kaptak még.

A fiókákat nevelő gondos szülőpár mindkét tagja igen logikus nevet kapott: a gondozók Maminak és Papinak nevezik őket. Mindketten 1999 óta élnek Budapesten, és eredetileg Tanzániából kerültek a magyar fővárosba. Egyébként meglehetősen jó tenyészállatok, szinte minden évben életet adnak egy-két fiókának.

_{zürkenyakú koronásdaru (Balearica regulorum gibbericeps) június 20-án kikelt fiókáival magvakat csipeget a Fővárosi Állat- és Növénykert röpdéjében. (fotó: MTI)}

A szürkenyakú koronásdaru Kelet- és Dél-Afrika nyílt, szavannás területein őshonos. Különösen folyók, vagy nagyobb állóvizek közelében érzi otthon magát. Nappal aktív. Általában párban, vagy kisebb családi közösségekben él, de időnként előfordul, hogy egy táplálékban gazdagabb területen 80-100 madár is csoportosul. Tápláléka különféle növényekből, magvakból, valamint rovarokból, férgekből, apróbb halakból, békákból, kígyókból áll. Testfelépítését tekintve igen ősinek számít, és mivel az elmúlt 40 millió évben alig változott, „élő kövületként” tartják számon.

A tojók általában 1-3 tojást raknak, amelyekből egy hónap elteltével kelnek ki a fiókák. A felnőtt madarak akár 25 évig is élhetnek.