"Ez egy szigete a békének"

Sólyom László átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat

A magyar nemzet egységét mint kulturális nemzet egységét kell fenntartanunk és ápolnunk, ezt értessük meg Európával és a szomszéd országokkal is - mondta a köztársasági elnök hétfőn a Parlamentben.

_{2010.03.15 15:19}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseinek átadásán Sólyom László kiemelte: 1848/49 sok mindenben célba ért, megteremtette a polgári magyar nemzetet, de a nyelvében élő nemzet koncepciója kudarcot vallott, és ezt az örökséget végre meg kellene valósítani.

Mint kifejtette, a kulturális nemzet egysége senkit sem fenyeget, a kultúrák kölcsönös elismerésén alapul, és létkérdés számunkra. Hangsúlyozta: akkor marad fenn a magyar nemzet, ha közös akarat, sőt vágy van arra, hogy kölcsönösen elismerjük azt a gazdag örökséget, amelynek nagy részét közösen hoztuk létre a velünk együtt élő nemzetiségekkel és nemzetekkel. Sólyom László azt mondta, a nemzet egységét leginkább akkor tapasztalja, amikor a határon túli magyar közösségekkel együtt ünnepli március 15-ét.

Mint megjegyezte, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a magyar nemzet nyolc országban él, műveli és vallja öntudattal a kulturális örökségben a magunk részét.

Ebben a feladatban a tudomány és a művészet képviselőinek óriási szerepük van. A jó művészetben lehet a legjobban hallani, hogy a magyar mikor cseng hamisan és mikor igaz - jelentette ki az államfő.

A köztársasági elnök szerint az egyetemes értékek elismerése mindig az ilyen díjátadás függetlenségét jelenti a napi politika történéseitől. "Jelenti azt, hogy akármi van ott kint, a kordon akármelyik oldalán, ez egy szigete a békének és az értékeknek, és az állandóságnak, amelyet nagyon meg kell becsülnünk, és amiben a jövőt tekintve is bíznunk kell" - szögezte le Sólyom László.

Hozzáfűzte: különös örömére szolgál, hogy idén egy tudós, Kornai János professzor kapta a legmagasabb magyar elismerést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.

Emlékeztetett arra, hogy amikor kellett, az elmúlt évtizedekben is előtört az 1848-as forradalom igazi tartalma, és hogy abból mit tanultak a fiatalok. 1956-ban az ifjúság 12 pontot fogalmazott, a Nemzeti dalt szavalta, a rendszerváltás hajnalán, 1989. március 15-én pedig a nép mámorosan ünnepelte ezt a napot - idézte fel Sólyom László.

Az idén 19 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 20 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit 26-an vették át - az utóbbi kategóriában egy díjazott később veszi át az elismerést.

A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetéseket az államfő Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnöke társaságában nyújtotta át.

A díjazottak listája!

A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából a KOSSUTH-DÍJAT adományozta:

művészi munkássága elismeréseként AKNAY JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek; maradandó értékű dokumentum- és játékfilmjeiért ALMÁSI TAMÁS Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, Érdemes Művésznek, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyetemi docensének;

kimagasló színészi és rendezői tevékenysége, izgalmas alakításai és sokszínű színpadi műfajokban való magas színvonalú alkotói közreműködéséért BEZERÉDI ZOLTÁNNAK, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművészének;

művészi életpályája elismeréseként BÉKÉS ITALÁNAK, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Kiváló Művésznek;

emlékezetes alakításaiért, színészi életművéért CSERNUS MARIANN-nak, a Pesti Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Érdemes Művésznek;

kiemelkedő fotográfusi, fotóriporteri tevékenységéért, valamint az új generáció képzésében, oktatásában és a szakmai közéletben végzett munkásságáért FÉNER TAMÁS Balázs Béla-díjas fotóművésznek, fotóriporternek, Kiváló Művésznek;

művészi életútja elismeréseként HARKÁNYI ENDRÉNEK, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Kiváló Művésznek;

kiemelkedő operatőri tevékenységéért KARDOS SÁNDOR Balázs Béla-díjas operatőrnek, Kiváló Művésznek;

a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért KOVÁCS ANDRÁS FERENC József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas költőnek, esszéírónak, műfordítónak, a Látó című marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettesének, versrovat szerkesztőjének;

képzőművészeti és pedagógiai munkásságáért, életműve elismeréseként LANTOS FERENC Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Kiváló Művésznek;

a magyar próza fellendülésében jelentős szerepet játszó regényeiért és novelláiért LENGYEL PÉTER József Attila-, Füst Milán- és Márai Sándor-díjas írónak;

nagy népszerűségnek örvendő zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége elismeréseként LOVASI ANDRÁS zeneszerzőnek, előadóművésznek;

művészi életútja elismeréseként MAÁR GYULA Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, forgatókönyvírónak;

több mint negyven éves, sokoldalú művészi pályája elismeréseként MARGITAI ÁGI Jászai Mari-díjas színművésznek, Kiváló Művésznek;

határainkon túl is nagyra becsült, zeneszerzők sokaságát megihlető előadóművészetéért MATUZ ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas fuvolaművésznek, zeneszerzőnek, Kiváló Művésznek, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar tanszékvezető egyetemi tanárának;

művészi életműve elismeréseként PAPP OSZKÁR festőművésznek, Érdemes Művésznek;

művészi életútja, világszerte elismert zongoraművészeket nevelő zenepedagógiai munkássága elismeréseként RADOS FERENC zongoraművésznek, Érdemes Művésznek;

jelentős költői és figyelemre méltó prózai munkásságáért RAKOVSZKY ZSUZSA József Attila-, Márai Sándor- és Babérkoszorú-díjas írónak, költőnek, műfordítónak;

zeneszerzői és pedagógiai munkája elismeréséért VIDOVSZKY LÁSZLÓ Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, Érdemes Művésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanárának, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet zenei informatika tanszék vezetőjének.