Filmfirkászok a bástyán

Filmszemle - középpontban a forgatókönyvírók

Fazekas Máté A százados című pályázata nyerte a II. Magyar Forgatókönyv Börze filmtervversenyét és az ezzel járó félmillió forintot; a 41. Magyar Filmszemlén csütörtökön lezajlott fórum és díjkiosztó kapcsán Lovas Balázs forgatókönyvíró beszélt a szakma helyzetéről az MTI-nek.

_{2010.02.04 19:44}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A szkriptbörze győztes forgatókönyvírója mindössze 21 éves, történelmi drámaterve egy elhivatott, magyar származású szovjet katonatisztről szól, akinek 1956 októberében nemcsak a barikádok mögött harcoló húgával, hanem saját lelkiismeretével is szembe kell néznie. A különdíjat, a Közép-európai Egyetem (CEU) Business School egyéves forgatókönyvírói kurzuson való díjmentes részvételt Molnár Péter Szerelmesek című vígjátékterve kapta; történetében egy fiú és egy lány szerelme a múltbeli találkozás után újra esélyt kap, ám ehhez le kell győzniük negatív tulajdonságaikat. Az idei forgatókönyvíró börzére 42 nevezés érkezett.

"Túlnyomórészt amatőrök jelentkeztek, öt-hat pályázó nevezhető valamilyen szinten profinak. A színvonal elég vegyes volt, és a döntőbe került hat forgatókönyv kiemelkedett a mezőnyből. Ami a témákat illeti, jelentős trendeket az idén nem lehetett megfigyelni, de az mindenképpen érdekes, hogy a hat legjobb közül kettő is háborús témával foglalkozik: az egyik a második világháborúval, a másik 1956-tal" - fejtette ki Lovas Balázs, a Fade In Consulting egyik alapítója, a zsűri tagja az MTI-nek.

Kitért arra, hogy az egyik pályázat nemzetközi szinten is érdekes lehet; Puzsér Róbert és Farkas Attila Az eskü című szkriptje egy holokauszttagadó történészről szól, akit perbe fognak és védelmét egy holokauszttúlélő családból származó liberális ügyvéd látja el. Lovas Balázs elmondta, hogy a műfajok között szerepelt vígjáték vagy az amerikai független filmek hangulatát idéző, szinte no-budget költségvetésű filmhez írt forgatókönyv is.

Az alkotók délután személyes konzultációt folytathattak érdeklődő magyar rendezőkkel, producerekkel; az ilyen figyelemfelkeltő, ötletbörze találkozókat angolul pitch forumnak nevezik. "Van nyitottság a filmszakma részéről az ilyen rendezvényekre. A 2008 decemberi I. Magyar Forgatókönyv Börze döntőjébe jutott 12 filmkönyvből négy projekt szökkent szárba, ezek egyelőre fejlesztési fázisban vannak, de már nyertek különböző összegeket a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) pályázatain" - fűzte hozzá Lovas Balázs. Reményét fejezte ki, hogy egy ilyen verseny segít bekerülni a filmszakmába, hiszen - tette hozzá - a meglehetősen mostohán kezelt, ráadásul aránytalanul Budapest központú forgatókönyvírói szakma több figyelmet érdemelne.

"Ma Magyarországon nincs olyan, hogy valaki forgatókönyvírásból meg tud élni, kivételt a szappanoperák szerzői jelentik, ők azonban ezért cserébe kénytelenek gúzsba kötni saját kreativitásukat. A szakma megbecsültsége érdekében hoztuk létre két évvel ezelőtt a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületét, ami egy érdekképviseleti szerv, egyeztetési fórum, és ezért építettünk meg egy online adatbázist is www.forgatokonyvtar.hu cím alatt, ahol már egy komoly, mintegy 150 fős közösség alakult ki" - hangsúlyozta a zsűri tagja.

Mint megjegyezte, bár a szakma respektje nőtt az elmúlt években, a producerek sokszor még ma is úgy tekintenek a forgatókönyvíróra, mint akinek kötelessége előre és ingyen megírni a szkriptet, és csak akkor kell kifizetni, ha már megvan a pénz a mozira. Lovas Balázs szerint a film minőségét alapvetően meghatározó forgatókönyvíró valós árának valahol a költségvetés legalább 2-3 százaléka körül kellene mozognia. Szerencsésnek nevezte, hogy az MMK új vezetője, Kőrösi Zoltán maga is dramaturg, forgatókönyvíró és támogatja több pénz invesztálását a magyar forgatókönyvek fejlesztésébe.

Lovas Balázs szerint a magyar mozik 85 százalékából ma is hiányzik a komoly fejlesztési munka, amit egy filmterv mögé kellene tenni.