Új kezdetek és A másság: azonosság...

Bozsik Yvette: Lélektánc- tíz előadásos országjáró körút!

2009. június 4-én a Kiscelli Múzeumból indul tíz előadásos országjáró körútjára Bozsik Yvette tavaly a Veszprémi Kortárs Táncfesztiválon fődíjas Lélektánc című produkciója

_{2009.06.04 10:15}_ma.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

_{Fotó: Rév Marcell}

A táncelőadás a Bozsik Yvette Társulat, a Tánceánia Együttes és a Gördülő Tánccsoport mozgáskorlátozott, látássérült és ép táncos tagjainak közreműködésével jött létre.

Célja, hogy az emberi test illetve természet korlátoltságának és szabadságának végtelen lehetőségeit megmutatva a testi fogyatékosokról alkotott előítéletek felülvizsgálatára késztesse közönségét. A 100 éves születésnapját ünneplő vezető kozmetikai cég, a L'Oréal támogatásával megvalósuló turné júniusi állomásai: Szeged (június 7.), Szombathely (június 10.) és Szolnok (június 13.).

Új kezdetek

„Tánc? Igen, akár az élet. Könnyű is, meg néha szomorú is. Van, amikor muszáj elgondolkodni rajta. És a Lélektánc! Kísérje áldás és siker.”

Jancsó Miklós e szavakkal adta át a Veszprémi Kortárs Táncfesztivál fődíját a Lélektánc alkotóinak, hozzátéve, ezt a produkciót mindenkinek látnia kellene. Akkor még a művészek sem gondolták, hogy a kedvezőtlenül alakuló körülmények csupán további három fellépésre adnak lehetőséget az azóta eltelt több mint egy évben...

Az előadás az esélyegyenlőség jegyében 2008-ban zajló Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében készült. Mint Bozsik Yvette kifejtette, bár korábban a Táncterápia című előadásában már szerepeltek a Tánceánia Együttes halmozottan sérült tagjai, a Lélektánc az első, valóban közösen készített munkájuk.

„Számunkra teljesen újszerű és nagyon tanulságos volt az a módszertan, amivel a próbák alatt szembesültünk – emlékszik vissza a Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus. – Nem egy előzetesen eltervezett koreográfiával érkeztem: hetekig folyó, körbeülős beszélgetések után a két társulat tagjainak összepárosításaiból és meglepő szituációkba helyezéséből születtek meg azok az improvizációk, melyekből az előadás később felépült - ebben a munkafolyamatban segítőtársaim Bóta Ildikó és Iványi Marcell voltak.”

Bozsik az azóta készült Lány, kertben és a Gyergyószentmiklóson bemutatott Játszótér című előadásait már a Tánceániától tanult, a próbafolyamatot és a táncosokat egyaránt inspiráló improvizációs módszerrel koreografálta meg.

A másság: azonosság

„Tulajdonképp még ma is kicsit csodabogárnak tartanak, körbeleng egyfajta mítosz a gyógyszakmában – mondja Bóta Ildikó mozgásterapeuta, a Tánceánia Együttes vezetője. – De úgy gondolom, az előítéletek csupán az itthon még jellemző információhiányból fakadnak.”

Bóta érdeklődése – a sérültség, mozgás-korlátozottság állapotát megélve – még modern táncosként szerzett kisebb-nagyobb sérülései folytán irányult a különböző terápiás gyakorlatok felé. Nem sokkal később a Dévény-módszerként ismert manuális technika elsajátításával már mint képzett mozgásterapeuta dolgozott mozgássérültekkel.

1998-ban Kálmán Ferenccel vett részt egy az Egyesült Államokban sikerrel alkalmazott mozgás- és táncterápiás technika Budapesten rendezett workshopján, melynek tapasztalatait a Bliss Alapítvány Módszertani és Kommunikációs Központban, halmozottan fogyatékosokkal való foglalkozásokon ültették át a gyakorlatba. Három év terápiás munka eredményét az alapítvány vezetőjének ötletére egy 2002-ben rendezett szakmai konferencián mutatták be.

Az első nyilvános előadást kísérő nagy érdeklődés és visszhang nyomán alakult meg a műfaját tekintve Magyarországon ma is egyedülálló Tánceánia Együttes, mely fennállása óta létrehozott több mint tíz produkciójával fellépett a MU Színházban, az IBS-en, a Trafóban, a MüPa-ban, a Millenárison és a Sziget Fesztiválon is.

" A fogyatékosokkal történő találkozáskor valójában nem a mássággal való szembesülés okozza a kényelmetlen érzetet – magyarázza a táncterapeuta. - Épp ellenkezőleg: a fogyatékos emberi mivoltának azonossága, az „akár ÉN is lehetnék Ő” felismerése kellemetlen, sokszor felkavaró az épek számára.

A Lélektánc pozitív fogadtatása, művészi elismerése pedig számomra újabb bizonyítéka annak, hogy egyre többen képesek leküzdve félelmeiket belenézni ebbe a tükörbe. A szakmai díjak, kritikai elismerések Bozsik Yvette szerint is jelentőséggel bírnak. Számára azonban még fontosabb, hogy eredeti elképzelését, miszerint a produkció ne szánalmat keltsen, hanem művészileg izgalmas előadásként elgondolkodtató élményt nyújtson nézőinek, sikerült megvalósítania.

„Úgy gondolom, az is inkább annak köszönhető, hogy Magyarországon eddig példátlan módon egy olyan nagy múltú kozmetikai cég, mint a L’Oréal, a táncelőadás támogatásával kívánja kifejezni a művészet, és a fogyatékosok esélyegyenlősége iránti elkötelezettségét.”

_{Fotó: Rév Marcell}

Társadalmi felelősségvállalás

-" A L’Oréal idén ünnepli 100 éves évfordulóját. Számunkra nem csak a szépség és a harmónia fontos, hanem az is, hogy maximálisat tudjunk nyújtani, megszépítsük és gondoskodjunk minden nőről. A 100. születésnapot a világon mindenhol egy napon, június 4-én ünnepli a cég.

Az ünneplést nem a pompa jellemzi, hanem a jótékonykodás- ugyanis minden leányvállalat ezen a napon mutatja be jótékonysági programját. Amikor megismertük Bozsik Yvette táncszínházát, láttuk, hogy nem csak úttörő úton jár, hanem az ország legkiválóbb táncosaival fantasztikus teljesítményt nyújtva vak és mozgássérült táncosokkal egy kimagasló táncprodukciót hozott létre.

A Lélektánc az előítéletek felülvizsgálásáról szól. A Bozsik Yvette rendezésében készült táncelőadás célja, egy olyan koreográfia létrehozása, melyben ép mozgásúak és mozgássérültek találkozhatnak a művészi felfedezés és kutatás, egymástól és egymás segítségével való tanulás céljából, annak érdekében, hogy felülvizsgálják egymásról alkotott nézeteiket, előítéleteiket. Ez az előadás amellett, hogy mérföldkő a résztvevők fizikai és szellemi kibontakozásában, egyúttal óriási jelentőségű is a sérültekről alkotott társadalmi kép, a sérülteket kirekesztő szociális kultúra átformálásában is.

A produkcióhoz Jean-Philippe Heritier svájci zeneszerző komponált kifejező zenét. Ez a produkció a legnagyobb elismerést és alázatot érdemli, ezért is döntött úgy a L’Oréal, hogy széles körben ismertté teszi a Lélektáncot. Június 4-től egy országos turnét szervezünk, ahol a budapesti helyszínen kívül 10 vidéki nagyvárosba is ellátogat a táncszínház. Az előadásokra nemcsak vendégül látjuk a mozgássérülteket, de a szereplőkkel együtt megszépítjük a jelentkezőket.

A L’Oréal célja immár egy évszázada a szépség szolgálata. Hisszük, hogy a szépség sokszínű és sokféleképpen értelmezhető. A Lélektánc mellett való elkötelezettségünkkel szeretnénk példát mutatni a társadalomnak, kihangsúlyozva, hogy a szépség, a külső megjelenés, fizikai jellemzők minden ember esetében egyediek. Cégünk ezekre a különbségekre épít, felhívva a figyelmet a szépség sokszínűségére. A Lélektánccal Bozsik Yvette és a L’Oréal közös elhatározása, hogy a produkció ne szánalmat és sajnálatot ébresszen a nézőkben, hanem megmutassa, hogy az emberi test és természet korlátok nélkül tud szárnyalni. "