Egy-másfél év múlva ki kell költözniük!

Ideiglenesen bezárják a Várszínházat! Mi lesz a Nemzeti Táncszínházzal?

Valószínűleg egy-másfél év múlva ki kell költöznie a budai Várszínházból a 2001-ben alapított Nemzeti Táncszínháznak, az épületet ugyanis azbesztmentesíteni kell - mondta kedden Szőke Balázs, a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. vezetője,

_{2009.04.23 17:00}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Szőke Balázs tájékoztatása szerint a Karmelita-kolostort és a Várszínházat azbesztmentesíteni kell, így nemcsak a Nemzeti Táncszínháznak, hanem a vagyonkezelőnek és az épületben található irodák bérlőinek is ki kell majd költözniük.

Mint fogalmazott, az azbesztmentesítéstől nem teljesen függetlenül a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.-nél formálódik egy hasznosítási pályázat terve, amelynek előzményei mintegy másfél évtizedre vezethetők vissza.

Eszerint a Karmelita-kolostort a szomszédos Sándor-palotában található köztársasági elnöki hivatal reprezentatív vendégházává, illetve luxusszállodává alakítanák.

Szőke Balázs hozzátette: a tervek között szerepel, hogy a színház, amely a barokk templomtérben áll és ahol az első egész estés magyar nyelvű színielőadást tartották 1790. október 25-én, visszanyerné eredeti állapotát, vagyis az 1970-es években beépített vasbeton nézőtér kikerülne onnan.

Az ügyvezető úgy tudja: az I. kerületi önkormányzat egyetért azzal, hogy a színházi vagy hangversenytermi funkciót a helyreállított Várszínházban meg kell tartani.

A kht. vezetője úgy véli, a táncos szakmával kialakult feszültség abból keletkezett, hogy az elmúlt hetekben pontos felmérés készült arról, hány négyzetméternyi területet használ iroda és egyéb célra a Nemzeti Táncszínház (NTSZ). Küldött egy levelet is Török Jolánnak, az NTSZ vezetőjének, amelyben arra kérte: készítsen tervet arról, hogy mielőtt az azbesztmentesítés elkezdődik, milyen ütemben tudja a területet átadni.

A magyar táncszakma attól tart, hogy a kiköltözéssel elveszítené a 2001-ben a kulturális tárca által alapított, 2002 óta működő önálló játszóhelyét. Mihályi Gábor, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke úgy véli, a szövetség sokat tett azért, hogy az itt-ott játszó Táncfórum után a szakma sokszínű fejlődését szolgáló önálló bázis teremtődjön.

Szerinte szóba sem kerülhet ennek megszüntetése, erre továbbra is szükség van, annál inkább, mert a szövetség ösztönözni kívánja a Nemzeti Táncszínházat arra, hogy a létrehozott produkciókat szélesebb körben, például vidéken "terítse".

A szövetség felügyelő bizottságának elnöke, Kiss János, a Győri Balett igazgatója rámutatott: az új előadóművészeti törvény az előadás- és nézőszámhoz köti az állami támogatás mértékét, játszóhely híján így a táncszakma finanszírozása veszélybe kerülhet.

Szőke Balázs, a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. vezetője ennek kapcsán megjegyezte: az ő feladata csupán a munkálatok előkészítése, a Nemzeti Táncszínház elhelyezése a szaktárca döntésétől függ.