Nézték, hogy úszik el a dinnyehéj

A Nyugat nagy hatással volt József Attila és Juhász Gyula költői fejlődésére.

A Nyugat című folyóiratban megjelent irodalmi művek, fordítások hatottak az induló József Attila és Juhász Gyula költészetére, valamint azokra az értelmiségiekre, akik Makó és Szeged szellemi életét alkották - állapította meg Bogoly József Ágoston több mint egy éven át tartó makói kutatása.

_{2008.12.30 12:03MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A témáról a Móra Ferenc Múzeumban közelmúltban tartott tudományos előadásáról az irodalomtudomány kandidátusa az MTI-nek elmondta: József Attilát makói évei alatt különböző világirodalmi és bölcseleti hatások érték. Az 1920-as évek elején Makón tanuló költő valószínűleg már itt megismerte Benedetto Croce néhány fontos gondolatát. Croce Az aesthetika alapelemei c. könyve, Farkas Zoltán fordításában ott volt Espersit János makói könyvtárában.

Bogoly József Ágoston Benedetto Croce hatástörténetét kutatta József Attila szemléletében és felfedezte, majd 2007-ben publikálta, hogy Benedetto Croce: Esztétika. Elmélet és történet című főművének első magyar fordítója a Makón született Kiss Ernő irodalomtörténész volt. A Croce-hatás szálai Makóra vezettek. József Attila Makón főleg Espersit Jánosnál, Kesztner Zoltánnál, Fried Árminnál és osztálytársánál, Balogéknál látogatóban forgatta és kérte kölcsön a világirodalmi és bölcseleti műveket.

Kesztner Zoltánnál többek között Sigmund Freud műveit tanulmányozhatta. József Attila Makón 1922 végén, 1923 elején olvasta Bergson: Bevezetés a metafizikába c. művét. Erre vonatkozóan a makói kutatástörténet tárgyköri időrendjében Tóth Ferenc alapkutatásai is irányt mutattak. Baudelaire verseit József Attila Makón György Oszkár fordításában, a Tevan-kiadványból olvashatta ekkoriban.

Ezt a fordításkötetet korábban Kosztolányi ismertette a Nyugat c. folyóiratban, 1917-ben. A Baudelaire-hatás és az Ady-hatás párhuzamosan érvényesült a fiatal József Attila és Juhász Gyula költészetében. Juhász Gyula lírájára nemzedéktársai közül Kosztolányi versei erősen hatottak, de a nála idősebb Ady költészete is számottevő mértékben befolyásolta, alakította hangnemét.

Juhász Gyulától természetesen több költemény jelent meg a Nyugat és az Esztendő c. folyóiratban. A költői pályát nyitó fiatal József Attila Névnapi dícséret, Útrahívás, és Sacrilegium című versei a Nyugat 1923. április 16-i számában jelentek meg.

A Baudelaire-hatás érezhető a fiatal József Attila néhány versén. Az Útrahívás című költeményében ez a hatás erősen nyilvánul meg.

Juhász Gyula és József Attila is búvárolta Espersit János makói könyvtárát. A két költőt Espersit mutatta be egymásnak Makón. Juhász Gyula és József Attila gyakori vendég volt Espersitnél, akinek a könyvtárában a Nyugat című folyóirat mellett, a vele rokon Esztendő és Jövendő című lapok is megtalálhatók voltak.

A két költő költészetében, költői világképalkotó törekvésében mások mellett fontos szerepet kapott a "Nyugat és Kelet" irodalmi-művelődési sajátosságainak ötvözése - állítja az irodalomtörténész. József Attila korai versei között vannak olyanok is, mint a Pogány hitvallás magyarul, vagy a Lovas a temetőben, amelyek a Nyugat és Kelet értékvilága közé ékelődő kulturális emlékezet költői képeit idézik fel.

Ebbe a "Nyugat és Kelet között"-tematikába, az eurázsiai kulturális emlékezet képzetkörébe tartozik József Attilának a Napkelet folyóirat verspályázatára 1928-ban beküldött A csodaszarvas című verse és Juhász Gyula Regös az udvarban című, 1921-ben írt költeménye is. A Nyugat hatása az Ady-kultuszban is tükröződött és ennek egyik megnyilvánulása volt a makói Ady-emlékünnep.

Erről és Juhász Gyula Ady-emlékeiről a Marosvidék című makói napilap 1929. január 26-i száma, valamint a Makói Friss Újság tudósított 1929. január 29-én. Az Ady-emlékünnepre József Attila is Makóra látogatott. Ez volt utolsó találkozása Juhász Gyulával. Bogoly József Ágoston megállapításai szerint a magyar költészettörténet 19. századi regisztereiben meglévő hangnemek, poétikai formakultúrák újrahasznosítása, folyamatos újrafelfedezése után, egy szemléleti törésvonal mentén, jóval a makói évek után újulhatott csak meg József Attila költészete.

Juhász Gyula későbbi költői világa viszont nem mutatott alapvető eltérést a 20. század elején kialakult költészeti formakultúrától - mondta el az irodalomtörténész a januárban "Múzeumi kutatások Csongrád megyében 2008" című kötetben megjelenő tudományos kutatási eredményeiről.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter