Legjobb angol műért kapta

Salman Rushdie nyerte a Best of Booker-díjat

Salman Rushdie brit író nyerte meg Booker-díjasok legjobbját kiválasztó szavazást csütörtökön. A 40 éve alapított Booker-díj mindig az adott évben megjelent legjobb angol nyelvű regényt ismeri el, a Best of Booker díj pedig az idei évforduló alkalmából az eddig kiválasztott 40 regény legjobbjának minősített könyv szerzőjét jutalmazza.

_{2008.07.10 18:45}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az eddigi Booker-díjasok listájáról egy bizottság által kijelölt hat szerző közül végül online szavazással választották ki a győztest - bár volt, aki bírálta, hogy a többi Booker-díjas íróra már nem lehetett voksolni. Az internetes szavazáson világszerte mintegy 8 ezren vettek részt, Rushdie könyve 36 százalékkal a legtöbb szavazatot kapta.

A "finalisták" között volt még a Nobel-díjas J.M. Coetzee Szégyen (Disgrace) és Nadine Gordimer Az őrző (The Conservationist), továbbá Pat Barker The Ghost Road, Peter Carey Oscar and Lucinda és J.G. Farrell a The Siege of Krishnapur című regénnyel. 61 esztendős indiai származású író először 1981-ben kapta meg a Booker-díjat Az éjfél gyermekei (Midnight Children) című kötetéért, majd 1993-ban a 25. évfordulón ugyancsak ő nyerte el az addigi legjobb Booker-díjas megtisztelő címét, így most ugyanazzal a regénnyel harmadszor vívta ki a díjat.

Az újabb elismerést alig két héttel azután jelentették be, hogy II. Erzsébet angol királynő az irodalomnak tett szolgálataiért lovaggá ütötte az írót. A Best of Booker díjat a legújabb könyvének amerikai bemutatásán részt vevő író nevében csütörtökön két fia, Zafar és Milan vette át Londonban. A ceremónián lejátszott üzenetében Rushdie ezt úgy kommentálta, hogy "igazi fiai veszik át a díjat képzeletbeli gyermekei nevében".

Az éjfél gyermekei Salman Rushdie mágikus realista stílusának sokak szerint a legjobb példája: a regény főhőse ugyanazon a napon született, amelyen India elnyerte függetlenségét, a regényben személyes élete összefonódik az ország sorsával. Ez a könyv azonban nem annyira ismert, mint az 1988-ban kiadott Sátáni versek, amely egyes muzulmán hittudósok szemlélete szerint iszlám hittételeket kérdőjelez meg. Ezért 1989-ben Khomeini ajatolláh, Irán vallási vezetője fatvát (kötelező vallási állásfoglalást, ítéletet) mondott ki szerzőjére, Rushdie-nak emiatt kilenc éven át rejtőzködve, a nyilvánosságot kerülve kellett élnie.