A XVII. században élte fénykorát

Újjászületik az aubussoni királyi manufaktúra

A híres aubussoni királyi faliszőnyegszövő manufaktúra a XVII. században élte fénykorát. Pazar alkotásai nagyúri kastélyok díszei voltak, textíliába foglalták a tulajdonosok dicsőségét. Ám a feudális földesurak világa messze tűnt, ma már kevesen tartanak igényt a míves, lassan és felette drágán készülő remekekre.

_{2012.05.07 08:59}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A közép-franciaországi, Creuse megyében található festői, ma mintegy négyezer lakosú Aubusson az idők változása ellenére ragaszkodik nagy hírű gobelin-művészetéhez, amelyet az UNESCO a világörökség listájára is felvett.

Mint arról a párizsi Le Figaro tudósít, a város a francia állam, a tartományi és megyei hatóságok, valamint az Európai Unió segítségével "nagy tervet szőtt": 2015-ig létrehozza a faliszőnyeg- és textilszövés nemzetközi városát. A Cité internationale alkotóközpontban faliszőnyegszövő szakiskola, gobelin-restauráló műhely, művész-rezidencia és új múzeum kap helyet.

A városban jelenleg működő múzeum Jean Lurcat nevét viseli. A francia kortárs textilművészetet a múlt században megújító alkotó Le chant du monde (A világ éneke) című tíz faliszőnyegből álló sorozatát Aubusson manufaktúrájában szőtték meg. Csakhogy a múzeum már 30 éves, és mint a Le Figaro írja, ez látszik is kissé megviselt állapotán. A görög mitológiai történeteket vagy középkori lovaghistóriákat felelevenítő faliszőnyegek között "feltehetően értékes" bútorok búslakodnak.

"350 darabból áll a gyűjteményünk, de javítani kell elhelyezésüket, hiszen nem képgalériáról van szó, azt kell bizonyítanunk, hogy a falikárpit és a szőttes művészete ma is élő kifejezési forma" - ismerte el Bruno Ythier, a múzeum vezetője. Az új projekt a kiállítási felület megháromszorozását írja elő, továbbá részben megnyitná a nagyközönség előtt a "raktárkészletet" is.

A gobelin-manufaktúra ma főleg a hivatalos intézmények és a diplomáciai képviseletek tulajdonában lévő paloták és épületek berendezésére szolgáló szőnyegeket és textíliákat restaurálja, és már 350 éve teljesíti különleges ügyfelek rendeléseit is. Az utóbbiak listája lenyűgöző: köztük van a frankfurti operaház, a jeruzsálemi Knesszet, a Kreml, továbbá számos híres múzeum, köztük a MoMa, a modern művészetek New York-i múzeuma, nem beszélve megannyi nagyvállalati központról. Egy híres aubussoni szőnyeg az Atlanti-óceán fenekére került, száz éve a Titanic vitte magával a mélybe.

A régebbi és a nem oly távoli múlt megőrzése ambiciózus terv. Emmanuel Gérard, a nemzetközi faliszőnyegváros igazgatója a Le Figarónak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy többek között olyan nagy művészek is tervezték az Aubussonban kivitelezett modern kárpitokat és textíliákat, mint Picasso, Le Corbusier, Léger, Kandinsky vagy Robert és Sonia Delauney. Idővel az ilyen vállalkozások megritkultak, az új központ szeretné visszahozni ezt a gyakorlatot. 2010 óta hat pályázatot írtak ki kortárs művészek, építészek, dekoratőrök, dizájnosok körében faliszőnyegek tervezésére.

Előfordul, hogy másfél év is szükséges ahhoz, hogy a rajz alapján megszőjenek egy méretes művet, egy négyzetméterhez nagyjából egy hónap szükségeltetik. A munkára alkalmas különleges tudású takácsok nincsenek sokan, többen közülük régi mesterdinasztiák leszármazottai. "A cél nem egy fotó reprodukálása, hanem olyan alkotás, amely életre kelti az egyedi darabot" - mondta el Patrick Guillot, egy mai aubussoni takács, aki csaknem kilenc hónapon át dolgozott Francoise Quardon kortárs textilművésznő 10 négyzetméteres művének megszövésén. Az állami rendelésre készült faliszőnyeg egy prefektus hivatalát fogja díszíteni.

A több éves projekt egyik első kiállítását a Creuse megyei művészeti központban 2012 júniusától decemberéig tekinthetik meg az érdeklődők. Azokat a műveket fogja bemutatni, amelyekkel Aubusson és a falikárpitjairól nem különben híres Beauvais képviseltette magát a dekoratív művészetek párizsi nemzetközi kiállításán - 1925-ben.