Alfred Krupp

"Az ágyúkirály"-t ünnepeljük

Kétszáz éve, 1812. április 26-án született Alfred Krupp német iparos, "az ágyúkirály", acélgyáros, aki egy kis műhelyből Európa egyik legnagyobb acélipari vállalatát teremtette meg.

_{2012.04.26 07:10}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az esseni acélgyáros vállalkozást Alfred apja, Friedrich Krupp indította el 1811-ben. Öt munkást foglalkoztató műhelyét "öntöttacélgyárnak" nevezte, de az valójában nem volt több falusi kovácsműhelynél. Az idősebb Krupp halála után az üzem minden gondja-baja a 14 éves Alfred nyakába szakadt, aki iskoláit is abba kellett hagyja. A feladat nem volt egyszerű: az idősebb Krupp kiváló szakember volt ugyan, de az üzlethez nemigen értett, az acélöntés új módszereinek kutatása minden pénzét felemésztette. Alfred rendkívül takarékosan élt, ő is a műhelyben dolgozott, éjszakánként pedig folytatta apja kísérleteit.

Néhány évig munkásait is alig tudta fizetni, de végül sikerült egy könnyebben hegeszthető, ugyanakkor keményebb és rugalmasabb acélötvözetet felfedeznie. Krupp 1834-ben útra kelt új termékmintáival, és legnagyobb meglepetésére megrendelések tucatjával tért haza. Az üzlet felvirágzásához hozzájárult az 1834-ben létrejött német vámunió (Zollverein) is, amelynek révén Krupp német földön a brit importtal is versenyképes áron kínálhatta acélját. A Krupp cég óriási feltűnést keltett az 1851-es londoni világkiállításon, ahol egy több mint két tonnás acélöntvényt mutattak be, ilyen hatalmas méretű tömb előállítása korábban még senkinek sem sikerült.

Alfred Krupp az 1850-es években tökéletesítette hátultöltős ágyúját, amely gyorsabb és pontosabb volt az akkoriban elterjedt hátultöltős ágyúknál. A maradi katonatisztek nem mutattak érdeklődést a találmány iránt, így Krupp IV. Frigyes Vilmos porosz királynak adományozta a mintapéldányt. A király fivére, a későbbi I. Vilmos német császár felismerte az új ágyú nyújtotta lehetőségeket, és miután 1859-ben régens lett, azonnal 312 ágyút rendelt Krupptól. A Krupp Művek a porosz állam legnagyobb hadiszállítója lett, az általa gyártott ágyúk az 1870-es porosz-francia háborúban bebizonyították felsőbbrendűségüket. A vállalatot Törökországtól Sziámig halmozták el megrendelésekkel, Kruppra II. Sándor cár egymillió talléros megrendelése után ragasztotta egy újság az "ágyúkirály" nevet.

Krupp kezdte meg a hegesztés (varrat) nélküli acélkerék gyártását, ebből a nagy amerikai vasútépítések idején adott el hatalmas mennyiséget, ekkor választotta vállalata jelvényének a három egymásba fonódó acélkereket.

A gyár irányításával kapcsolatban szigorú szabályokat alkalmazott, ezeket fia számára is kötelezővé tette. A bevételeket a vállalat fejlesztésébe forgatta vissza, a nyersanyagellátás biztosítása érdekében vasérc- és szénbányákat vásárolt fel. Sikerének titka a magas minőségű termékek előállításában, a jól megszervezett értékesítési hálózatban, a legmodernebb technikák alkalmazásában és a céghez hű, magasan kvalifikált munkaerőben rejlett.

Krupp biztosítani akarta munkásai kényelmét, de egyben életük minden mozzanatát ellenőrizni akarta. A nála dolgozók szociális bérlakásban lakhattak, egészségügyi és nyugdíjprogramban vehettek részt, könyvtárat, iskolát sportpályát építettek számukra. Ugyanakkor hűségesküt kellett tenniük, politikai tevékenységet nem folytathattak, sőt ahhoz is írásbeli engedélyt kellett kérjenek a munkafelügyelőtől, ha munkaidőben akarták a mellékhelyiséget használni.

Kruppot mindig is jellemezte egyfajta sötét depresszió, amelytől néha napokig munkaképtelenül, a falnak fordulva feküdt szobájában, egyre súlyosabb üldözési mániája miatt testőrök serege vette körül. 1887. július 14-én hunyt el híres esseni kastélyában, a Villa Hügelben. Az utána jövő generációk az üzleti életben újabb hatalmas sikereket értek el, de magánéletük tele volt botrányokkal, kétes politikai szerepvállalással, különösen az I. és a II. világháború idején. A Krupp-cég egy 1966-os válsága után részvénytársasággá alakult, majd 1999-ben összeolvadt egy másik acélipari óriással, a Thyssen AG-vel. A ThyssenKrupp ma a legnagyobb német és a második legnagyobb európai acél- és gépipari vállalat.