1914 és 1989

A kölcsönös hatások körei a Kassák Múzeumban

A kölcsönös hatások körei - a Ma és a Zenit a zágrábi Marinko Sudac gyűjteményben címmel Magyarország és a volt Jugoszlávia avantgárd művészeinek 1914 és 1989 között készült munkáiból látható válogatás szombattól Budapesten, a Kassák Múzeumban.

_{2012.01.27 23:26MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az avantgárd alkotások mellett a kiállításon a Kassák Lajos vezette Ma, a Ljubomir Micity alapította, Zágrábban kiadott Zenit és a Csuka Zoltán szerkesztette, újvidéki Út című folyóiratok példányai, valamint fotók, kéziratok, levelek igazolják az avantgárd művészek közötti együttműködést, a kiállítás címében is megjelenő kölcsönhatást. Sasvári Edit művészettörténész, a Kassák Múzeum vezetője a tárlatot bemutató pénteki sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Közép-Európában fontos szerepet tölt be az avantgárd művészet, a Sudac-gyűjtemény bemutatása pedig bővíti a kutatás lehetőségét a szomszédos országokban is.

A múzeumvezető  felidézte, hogy egy éve kereste meg a Kassák Múzeumot a zágrábi Avantgárdkutató Intézet igazgatója, Branko Franceschi. A Sudac-gyűjtemény budapesti bemutatásának ötletét szívesen fogadták, ugyanis Az avantgárd magángyűjteményekben címmel sorozatot indítottak, amelynek így ez lehetett a második tárlata - tette hozzá Sasvári Edit.

Marinko Sudac 1989 óta gyűjti a térség avantgárd művészeinek alkotásait. Azt tapasztalta, hogy az avantgárd munkák többsége nyugat-európai magángyűjtők kezén van, így amikor már érlelődött Jugoszlávia szétesése, elkezdte gyűjteni a térségben az avantgárd munkákat, megelőzve ezzel a nyugati vásárlókat. A 44 éves pénzügyi szakember mára 20 ezer darabos gyűjteményt mondhat magáénak, a legnagyobbat ebben a régióban.

Mint az elmondta, az anyag szinte teljes mértékben a volt Jugoszlávia művészeinek munkáiból tevődik össze. A kiállításon szereplő Zenit című magazint - a magát barbár zseninek tartó - Ljubomir Micity író, költő, képzőművész alapította 1921-ben.

A laphoz csatlakozott művészek kiáltványban mondták ki, hogy a nyugati, dekadens kultúrát föl kell frissíteni, el kell érni Európa balkanizálását, el kell terjeszteni a művészet és az élet szeretetét, az új esztétikát és ennek követőit zenitistáknak nevezték - magyarázta Branko Franceschi. A Zenit magazint 1926-ban baloldali nézetek terjesztése miatt betiltották és a főszerkesztőt, Micityet be akarták börtönözni, de ő az akkor Olaszországhoz tartozó Rijekába (Fiumébe) szökött, és onnan Filippo Tommaso Marinetti költő, az olasz futurizmus atyja Párizsba segítette.

Franceschi megemlítette, hogy csatlakozott a Zenithez több, a Bauhaushoz tartozó művész is, köztük Molnár Farkas vagy Ivana Tomljenovic Meller, aki az egyedüli nő lett a zenitisták között. Marinko Sudac magángyűjteményét először Varasdon, majd Újvidéken és Rijekában mutatták be.

A Kassák Múzeum az egykori Jugoszlávia területén kívüli első hely, ahol bemutatkozik. A gyűjteményben olyan magyar művészek munkái is megtalálhatók, mint például Bortnyik Sándor, Attalai Gábor, Déry Tibor, Pinczehelyi Sándor, de Marinko Sudac a 100%, a Ma, és a Munka című folyóiratok példányaiból is őriz néhányat.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter